3. fejezet! Az újabb lehetőségekre!

A munka ma is olyan unalmas volt,mint mindig!
- Jin Ho! – néztem rá hunyorítva. - Ha megmondom,hogy a 3-as asztalnál ülő nő,mit rendel,akkor enyém lehet a pénz? – húzogattam a szemöldököm.
- Ha-Neul ,nem a piacon vagy! –fintorgott rám.
- Jól van na!- csaptam egy kicsit a pultra egy kis szünetet tartva!- Megegyeztünk? –kacsintottam rá.
- Oké!Ha megmondod ,tiéd a pénz!
- Ez az! –szorítottam ökölbe a kezem!
- Majd akkor örülj ennyire,ha kitaláltad!
- Oké,megyek és felveszem a rendelést!- szaladtam el a jegyzetfüzetemmel a kezemben!
- Mit hozhatok?- kérdeztem vigyorogva!
- Egyenlőre egy fekete kávét kérnék!
- Azonnal hozom! –szorítottam össze a fogam vigyorogva,de amint elfordultam lefagyott az arcomról a mosoly. Amint megláttam Jin Ho önelégült arcát,még jobban fintorogtam!
- Buktad ugye? –nevetett!
- Ne dumálj! Hozd a fekete kávét - támaszkodtam a pultra.
- Pff…- lépett a kávégép elé.
- Oda a plusz pénzem! Tudhattam volna,látszik,hogy a nő szellemileg le van strapálva…. Tudnom kellett volna!
- Ne mérgelődj ,árt a bőrödnek! –tette elém a tálcát a kávéval.
- Persze-persze! –felkaptam a tálcát és kivittem a rendelést.
- Ha-Neul! –szaladt be az üzletbe Mi Hi.
- Baj van ? –pislogtam rá.
- Ide el kell menned!- vette szaporán a levegőt,majd felemelt egy plakátot.”SZEREPLŐVÁLOGATÁS”állt rajta.
- Ugyan Mi Hi,nem tudok színészkedni! –legyintettem!
- Pedig nekem úgy tűnt egész jól megy! –piszkálódott Jin Ho.
- Chö… Hagy már lógva! –fintorogtam rá,ma már többszörösen.
- Nem az a lényeg,hanem ,hogy állítólag teli lesz producerekkel. Hátha valaki felfigyel rád!
- Nem hinném! –vontam vállat.
- Ez a bajod,hogy meg se próbálod,és lemondasz róla. Annyi ilyen lehetőséged lett volna már. - oktatott ki Jin Ho.
Feldühített,lekaptam a kötényem és a pultra vágtam! Mi Hi összerándult,ahogy kikaptam a kezéből a plakátot.
- De hisz ez mindjárt kezdődik! –nyitottam tágra a szemem.
- Azért siettem! –bólogatott Mi Hi. Beszaladtam a raktárba a gitáromért,felkaptam a vállamra és futottam kifelé!
- Majd jövök! - Kiabáltam vissza a többieknek!
Az első busz,ami jött,pont elvitt a környékre. Keresni kezdtem az épületet,és pár percen belül meg is találtam ,el sem tudtam volna téveszteni,hisz ugyanaz a plakát van kirakva a kapura! Amint beléptem,minden bátorságom elszállt. Földbe gyökerezett a lábam és csak pislogtam a többi lányra!
- Kisasszony a válogatásra jött?- kérdezte tőlem egy 30-as éveiben járó nő!
- Igen! - dadogtam el neki!
- Akkor kérem ezt a papírt töltse ki és várjon legyen szíves! Az ön száma a 19-es!
- Vagyis a 19. leszek?- bambultam rá.
- Igen! –mosolygott rám azzal a jól megszokott hivatalos vigyorral,amivel az emberek általában.
Leültem,kitöltöttem a papírt. Olyan kérések voltak,hogy : Mi a nevem? Hol dolgozom?Hol lakom?Milyen iskolám van?És hogy miért jelentkeztem!?
Az utóbbi elég jó kérdés ,mert magam sem tudom ,ezért beírtam az igazat,hogy „ Lehetőséget szeretnék,hogy megmutassam a tehetségem!”. A teremben a lányok sorfalat álltak,de minek ,hisz úgy is szám szerint fognak bemenni! Így bambultam tovább a gyomromban egy óriási gombóccal.
- Mit keresek én itt? Azt sem tudom mire jelentkeztem. A plakáton csak annyi van ,hogy : „Énekesnőt keresnek,hangszeren való tudás előnyben.” valamint „Amatőröknek is!”
A gyomrom fel le liftezett,ahogy fogytak a lányok. Végül sorra kerültem. Elvették a papíromat és megmutatták,hol kell bemennem.
- Üdvözlöm önöket! –léptem a színpadra! Előttem két férfi és egy nő ült,mögöttük pedig valószínű a színdarab további szereplői.
- Jó napot! –köszöntek! –Látom gitárral érkezett,foglaljon helyet. - mutatott a jobb oldalamon ülő férfi a színpad közepén lévő székre,ami előtt egy tér mikrofon volt.
- Nos,Oh Ha-Neul kisasszony,azt írta a papírjára,hogy lehetőséget szeretne! Itt akad,lássuk sikerül e !?
- Bármit énekelhetek?
- Bármit! Itt az énekhang a fontos! –jelentette ki a középen ülő nő!
- Értem! –Erősen gondolkodtam ,mit énekeljek így mi másra,mint egy FT ISLAND dalra esett a választás. Az Always Be Mine-ra. Nagy levegőt vettem ,látszott rajtam ,hogy ideges vagyok!
- Nyugodjon meg,ha ideges nem jönnek ki a hangok!
Igaza van! Próbáltam magam nyugtatni ,nagyokat sóhajtozva végül megszoktam és sikerült elénekelnem!
- Köszönjük! Még egy jelentkező vár,azután tájékoztatjuk az eredményről. –Illedelmesen elköszöntem és visszaültem a „váróba” a helyemre és vártam míg:
- Köszönjük mindenkinek,aki ma részt vett a meghallgatáson! Nagyon sokat gondolkodtunk,ugyanis sok tehetséges jelentkező volt,végül mégis egy olyan embert választottunk,akinek az iskolai eredményei is kedvezőek voltak!
-Na ez tuti nem én vagyok! –álltam fel
- A 3-as számú jelentkezőt választottuk!
Tudtam ,hogy nem én vagyok az,így már készültem az indulásra. Visszatértem a kávézóba.
- Na? Hogy ment? – Kérdezte Mi Hi izgatottan, a kezét tördelve!
- Nem sikerült ugye? –kérdezte Jin Ho
- Nem! –mosolyogtam! És bevittem a gitárom az öltözőbe!
- Később elrakom a gitárt Jin Ho,ne kiabálj! –kötöttem fel a kötényem!
- Most jól van? –nézett Mi Hi, Jin Ho-ra!
- Mondtam ,hogy jól tud színészkedni!
- Tökéletesen vagyok! Munkára fel! – vigyorogtam!
- Ha-Neul,ha megmondod,hogy a következő vendég mit rendel,tiéd lehet a pénz!
- Úgy is elbukom! -töltöttem ki egy pohár vizet magamnak!
- Nincs jól! –nézett Jin Ho,Mi Hi-re és rázni kezdte a fejét.
- De jól vagyok! –mondtam nyomatékosan!
- Jól van! Oké! –emelte fel a kezét védekezően.
- Akkor zárás után elviszlek benneteket vacsorázni!
- Ez már jobban hangzik!- vigyorogtam.
Mivel a fél délelőttöt ellógtam a meghallgatás miatt ,bent maradtam délután bepótolni,úgy sincs egyéb dolgom!


- Mit szeretnétek enni?- kérdezte Jin Ho zárás közben!
- Rament! –vágtam rá!- Jó lesz? – Néztem Mi Hi-re!
- Imádom a Rament!- bólogatott.
- Akkor menjünk!- zárta be az ajtót Jin Ho!
A vacsora nagyon jól esett,és rendeltünk egy üveg italt is!
- Mered Mi Hi?
- Ha te is,akkor én is !- mondta nekem!
- Oké……! Jin Ho?
- Csak egyel!- emelte fel a mutató ujját!
- Rendben!
Jin Ho kitöltötte a poharakba az italt.
- Az újabb lehetőségekre! –emeltem a poharam,majd ők is és megittuk! Újabb adagot öntöttem .
- Arról volt szó,hogy csak egyel iszunk! –tette a kezét a poharam elé Jin Ho.
- Én nem mondtam ilyet!
- Le akarsz részegedni?
- Nem! Egyáltalán nem ! Csak jól akarom magam érezni! Egyszer nem engedhetem meg magamnak?
Elvette a kezét és töltöttem magamnak még egyet és még egyet! Hamar hatott is vigyorogni kezdtem az arcom kipirult.
- Ideje mennünk! –állt fel Jin Ho. - Még a végén az egész üveggel megissza.
- Dehogyis Jin Ho! –hadartam.
- Mi Hi fogok neked egy taxit,az a házatokig visz,Ha-heul-t meg hazaviszem!
- Nem szükséges,hazatalálok!
- Nem lesz baj?
- Nem!
- Inkább fogj egy taxit úgy nyugodtabb vagyok!- adott neki oda pénzt ,majd karon ragadt!
- Szia Mi Hi,holnap látjuk egymást! –kiabáltam utána. Még visszaintett ,azután eltűnt az ajtó mögött.
- Na most mit csinálunk? –néztem fel a felettem álló Jin Ho-ra!
- Hazaviszlek!
- Tudok járni!
- Akkor gyere!
- Tudtad,hogy nem szép,ha egy szép lány részeg?- léptünk ki az étterem ajtaján.
- Hol itt a szép lány?
- Rólad beszéltem-fintorgott rám.
- Miért a csúnya lányoknak jól áll?
- Nem! –fogta a fejét.
- Különben is nem vagyok szép,ha az lennék,már biztos,hogy megtaláltam volna az igazit!- néztem hátra,mert a hátam mögött állt.
- Egy biztos! Barátba soha többet nem szeretek bele! Ez olyan biztos,mint,hogy itt állok! –mutattam a földre.
- Hova mész?
- Hát haza!
- De ebbe az irányba laksz!- mutatott az ellenkező irány felé.
- Ja,tényleg! –nevettem. Majd elindultunk.
- Elfáradtam! Üljünk le ide a padra! –de akkor már le is huppantam rá. – Na, ülj le. - csaptam magam mellé. Leült,és én szép lassan tudatomon kívül a vállára hajtottam a fejem!
-Jin Ho?
- Hmm?
- Te egy nagyon jó barát vagy!
A fejem húzott lefelé.
- Ha-Neul?- hallottam halványan Jin Ho hangját,de már nem tudtam válaszolni.
Álmodtam… Álmomban Jin Ho azt mondta ,hogy : „Nagyon szép vagy Ha-Neul,csak hidd el! Nagyon tehetséges vagy ,és én ezt mind értékelem és szeretem benned!” Felijedtem.
- Úr Isten! Milyen hülyeséget álmodtam!
- Mit?
- Mindegy! Nem lényeges! –tántorogtam fel a padról!
- Mit álmodtál?
- Nem mondom meg!
- De tudni akarom!
- Miért akarod ennyire tudni?
- Csak! –vont vállat!
-Jól van! Álmomban……… Ahhhh…..- mérgelődtem!
- Mond már!!!
- Áhh… Jól van! Szerelmet vallottál nekem! –hadartam el gyorsan .
Csak pislogott rám rezdületlen arccal.
- Mondtam ,hogy hülyeség! –legyintettem!
- Az! –mondta!
Hazakísért ,egészen az ajtómig. Elköszöntünk és nagy nehezen bevágódtam az ágyamba úgy ruhástól,ahogy voltam.